Nyomtatás

A betűvetés alapvetései

Gyakran kérdezik a grafológustól: mikortól elemezhető a gyermekek kézírása? A pszichológiából már ismert, hogy a gyermekek grafikai „művei” igen sok információt adnak személyiségükről. A grafológusok ezeket a rajzelemzéseket kiegészítik az íráskép vizsgálata során feltárt információkkal.

 

Természetesen kisiskoláskorban is vizsgálható az írás, de a hiteles eredmény érdekében ekkor még feltétlenül kiegészítendő a már említett rajzvizsgálattal. 10-12 éves kortól már helytálló lehet önmagában a grafológiai elemzés is, a személyiség feltárására vonatkozóan. Ilyenkor már létjogosultsága van a pályaorientációs célzattal készülő grafológiai elemzéseknek is.

 

Előzményként érdemes szót ejteni azokról a feltételekről, amelyeknek az iskolakezdésnél érvényesülniük kell, hogy kialakuljon a helyes írómozgás, és arról, hogy melyek azok a szempontok, adatok, amelyek a grafológus számára elengedhetetlenek munkájukhoz.

 

A gyermekek írástanulásának feltétele a megfelelő agyi és fiziológiai fejlettség (idegrendszer, látás, hallás, kéztőcsontok, kézizmok épsége, fejlettsége). A gyermeki kéz, és a személyiség fejlődése kb. 6 éves korban éri el azt a fejlettségi szintet, amikor az írómozgás kivitelezése már elvárható (téri- és mozgáskoordináció, önfegyelem).

 

Melyek a legfontosabb tudnivalók az írástanulás kapcsán?

 

•Jó, ha a szülő, illetve a pedagógus előre tudja az adott tanulóról, hogy melyik kezét használja gyakrabban, azaz, jobb-, vagy balkezes-e a gyerek.

•Jobbkezes világunkban a népesség kb. 10 százaléka balkezes, ami számos nehézséggel jár, így az ebbe a csoportba tartozó gyermekek írástanításánál ezt maximálisan figyelembe kell venni! Nem szabad tehát erőltetni, hogy az általuk kevésbé használt kezükkel írjanak!

•Fontos a helyes testtartás, és a megfelelő íróeszköztartás kialakítása, amit ma már különféle segédeszközök (háromszög alapú ceruzák, ceruzafogók) is támogatnak. Az óvodapedagógusok, fejlesztő pedagógusok ennek előkészítése érdekében már az iskola-kezdés előtt sokat tesznek.

•Különböző praktikus okokból a szülők általában nagyobb íróasztalt választanak iskolakezdésnél - otthoni munkaasztalnak - mint, ami ideális lenne a gyermek számára. Ez az írástanulási folyamatot és kedvet figyelembe véve nem javasolt.

•A munkafelület megvilágítását úgy alakítsuk ki, hogy a fény mindig az íráshoz használt kézzel ellentétes irányból essen a munkafelületre.

 

Mindezen feltételek teljesülését követően újabb problémát vethet fel a gyakorlás kérdése.

 

Mennyit és milyen időközönként gyakoroljon a gyermek az írástanulás során?

 

Erről szülőnként megoszlanak a vélemények, és sajnos általában a gyermek adottságaitól függetlenül. E téren fontos szem előtt tartani, hogy a gyermeknek szüksége van szabadidőre, pihenésre, s legfőképp játékra. Ezért, a folyamatos otthoni gyakoroltatás feltétlenül kerülendő. Célszerű azonban figyelni a rendszerességre (mindennap gyakoroljon a gyerek), és a jó időbeosztásra. Lehetőleg mindennap ugyanakkor tanuljon, s legyen megszervezve, ellenőrizve a délutáni napirendje. Ez utóbbiban kapjon helyet a játék is.

 

Általános jellemzőként említhető, hogy felnőttként gyakran elfeledkezünk a visszajelzésről, a pozitív megerősítésről, a dicséretről. Megfelelő motiváció hiányában a kicsik elbizonytalanodhatnak, elkedvetlenedhetnek, s nyűgnek érzik majd az otthoni feladatokat.

Másik gyakori gondot a szülők maximalizmusa jelentheti, melynek eredményeként szinte azonnal tökéleteset várnak el az írással éppen hogy csak ismerkedő csemetéjüktől, olykor csúnyának titulálva első írásos próbálkozásaikat. A dicséret, az egyéni képességekhez illeszkedő gyakoroltatás, és a helyes időbeosztás együttese hozhat e téren megfelelő eredményeket. Az említett feltételek mellett gyermekünk vélhetően örömmel sajátítja el a különböző betűformákat, s a későbbiekben is szívesen ír majd, hiszen nem fogja mindezt kényszernek érezni.

 

Hakkel Hedvig - Szőllőssy-Csoma Enikő

igazságügyi grafológus szakértők

Grafológiai Intézet