A szükséges jó: jód

jod3lVas, nátrium, kalcium és cink… Rengetegféle ásványi anyagra szüksége van a szervezetünknek, és ezek egyike a jód, ami nélkül nincs egészséges pajzsmirigy!

A jód létfontosságú nyomelem, ami előfordul a talajban és a vizekben, illetve megtalálható egyes élelmiszerekben természetes, más élelmiszerekben pedig hozzáadott formában. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jód különféle vegyületei étrend-kiegészítők és gyógyszerek komponensei is.

De mire is jó a jód valójában? A pajzsmirigy működéséhez szükséges nyomelem, hatásos sebfertőtlenítő, a fürdővizek értékes összetevője, netán a radioizotópos vizsgálatok fontos anyaga… A jód – adott kémiai formában - valamennyi említett funkció betöltésére képes.

Érdemes rá figyelni!
A jód alapvető összetevője a pajzsmirigyhormonoknak, a tiroxinnak és a trijódtironinnak. Ezek azok a hormonok, amelyek a laboratóriumi leleteken T3, illetve T4 néven szerepelnek, és létfontosságú szerepet kapnak az anyagcsere-folyamatok aktivitásának szabályozásában, beleértve az elhízás és fogyás, a szívfrekvencia, a nyugtalanság és kiegyensúlyozottság meghatározását is. Emellett a pajzsmirigyhormonok az immunrendszer működésében is lényeges szerepet kapnak és a központi idegrendszer fejlődésében is kulcsfontosságúak, már embrionális és magzati korban is. Ez utóbbi annyira lényeges, hogy az anya terhesség alatti jódhiányos állapota a megelőzhető mentális retardációk legfontosabb oka is egyben.

Ha kevés van belőle…
A jód hiánya felnőttkorban számos problémát okoz. Leegyszerűsítve elmondható, hogy alacsony szintje golyva (más szóval strúma) kialakulásához vezet, ami a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó állapot, amihez tipikus pajzsmirigyhormon-szintek társulnak.
A jódhiány tünetei a következők lehetnek:
• pajzsmirigy-megnagyobbodás
• fáradtság, kimerültség érzése
• depresszió, pánikbetegség kialakulása
• hízás
• koleszterin- és vérzsír-szintbeli eltérések
• székrekedés
• visszérproblémák, nehézláb-érzés
• fázás-érzet, csökkent testhőmérséklet
• bőrszárazság, ekcémás panaszok
• szexuális zavarok
• terhesség alatti vetélés
• gyermekkorban fejlődésbeli visszamaradásjod1n

Forduljunk orvoshoz!
A pajzsmirigybetegségek öndiagnózisa igencsak komplikált, és leginkább nem ajánlott! Bármilyen, pajzsmirigy-működési rendellenesség gyanúja esetén javasolt endokrinológushoz fordulni, aki a leletek ismeretében diagnózist állít fel, és dönt a terápiáról, ami – többek között – jódpótlás, szelénpótlás, hormonpótlás, műtéti beavatkozás is lehet.

Jussunk elég jódhoz!
Hazánkban a jódra vonatkozóan a felnőttek számára ajánlott napi beviteli referencia érték (NRV) 150 mikrogramm (ugyanennyit javasolnak például az Amerikai Egyesült Államokban is). Tudni kell azonban, hogy terhesség és szoptatás alatt a jódigény fokozott: szakmai szervezetektől függően kismamák számára napi 220-250 mikrogramm, míg a szoptató anyák számára napi 290 mikrogramm bevitelt tartanak megfelelőnek.
A legdúsabb forrásoknak a tengeri hínárok és a tenger gyümölcsei bizonyulnak. Tény azonban, hogy származási helytől függően igen nagy különbségek lehetnek ezeknek a tengeri eredetű „termékeknek” jódtartalmában. (A hínárok például grammonként 16-2900 mikrogramm jódot tartalmazhatnak.) Sajnálatos tény, hogy ezekből a jódban dús étkekből a magyar lakosság igencsak keveset fogyaszt. Viszonylag jó jódforrásoknak minősülnek még a tejtermékek és a tojás, noha ezek jódtartalma a származási helytől függően nagy eltéréseket mutathat.

Jódtérkép
A világ lakosságának több mint egyharmada jódhiányos. Európában az átlagosnál rosszabb a helyzet, egy WHO jelentés alapján a lakosság 52 %-ának a jódbevitele nem kielégítő mértékű.
Sajnos, Magyarország is jódhiányos területnek számít, a hazai ivóvizek az ország területének 80 %-án nem tartalmaznak elegendő mennyiségű jódot. A hazai talajban, valamint az azon fejlődő növényekben és az azokat fogyasztó állatok, emberek szervezetében is alacsony a jód-szint. A Dunántúlon és az északi régióban különösen gyakori a probléma, olyannyira, hogy azokon a területeken a golyva gyakorisága 20% körüli lehet, azaz a pajzsmirigynek ez a fajta megbetegedése minden ötödik embert érint. Az Alföldön – noha ott magasabb a talaj jódtartalma – szintén gyakran fordul elő golyva, a lakosság 4-6 %-át sújtva.

Amikor a jódozott só kevés
A széles körben elterjedt jódhiány és következményei leküzdésére olyan népegészségügyi programok irányulnak, mint a sók jódozása, azaz a konyhasóhoz vagy kősóhoz (= nátrium-klorid) jód-sók (általában kálium-jodid vagy nátrium-jodid) hozzáadása. Az ehhez használt jód-sók közel 100 %-ban (96,4 %) felszívódnak a gyomor- és béltraktusból, és jó arányban hasznosulnak. Ennek az egyszerű eljárásnak köszönhetően a lakosság jódellátása jelentősen javítható.
Napjainkban világszerte a háztartások 70 %-a jódozott sót használ, persze kontinensenként adódnak különbségek. Míg Észak- és Közép-Amerikában a háztartások 90 %-ában jelen van a jódozott só, addig Európában csak körülbelül 50 %-ban.
Amikor a jódozott só kevés
Számos élethelyzetben, így például terhesség és szoptatás alatt javasolt a fokozott jódbevitelre hangsúlyt fektetni, és azt szükség esetén jód-sót is tartalmazó étrend-kiegészítő vagy jódpótló gyógyszer fogyasztásával fedezni.
Azoknál, akiknél a lakóhelyen elérhető ivóvíz jódtartalma alacsony és/vagy a táplálkozással kevés jód jut a szervezetbe, szintén érdemes a plusz jódbevitel lehetőségét megfontolni. A plusz jódbevitel tablettákkal vagy jódos gyógyvizek ivásával is megoldható.jod2n

Külsőleg is használható!
Fürdőben
A külsőleg, fürdőként alkalmazott jód fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. Hazánkban – az ivóvizek és a talaj jódszegénysége dacára – néhány gyógyfürdő vize kiemelkedően magas jódtartalmat kínál. E tekintetben dobogós helyezést ér el Hajdúszoboszló, Zalakaros és Igal. Érdemes tudni, hogy a jódos gyógyvizeknek magas a brómtartalma is, ami nyugtató, stresszoldó hatást fejthet ki.
Patikai jód fertőtlenítésre
Ha a sebek elfertőződésének megelőzése a cél, akkor ehhez a vízzel történő lemosás nem elegendő, meg kell tisztítani a sebet a baktériumoktól, és a horzsolásos, vágásos, szúrásos helyeket minél hamarabb fertőtlenítő szerrel kell kezelni. Sebfertőtlenítés kapcsán régóta ismert házipatikai szer a „jód”. A régi idők – közvetlenül a sebbe nem önthető – alkoholos jódtinktúrája már a múlté, helyette a jódot egyéb formában (povidon-jód nevű vegyületként) tartalmazó oldatok vannak forgalomban. Ezek elsősorban azért előnyösek, mert nem csípnek, a sebbe jutva sem okoznak égő érzést, ugyanakkor megtartott a fertőtlenítő hatásuk.
Jód a hüvelykúpban
A jód képes a mikroorganizmusok, így például a hüvelyi vagy bakteriális gombás fertőzéseket okozó kórokozók elölésére is. Nem véletlen, hogy ilyen esetekben a kezelőorvos esetenként povidon-jódos hüvelykúpot rendel. 

Vigyázat, felléphet jódallergia!
Minden jódtartalmú szernél számolni kell a jódallergiával! Aki jódallergiás, annál kerülendők a jódos fürdők és a jódos patikaszerek! Jódra érzékenyeknél sebfertőtlenítésre célszerű jód-mentes készítményt alkalmazni, és pl. oktenidin-dihidroklorid vagy a benzalkónium-klorid hatóanyagú spray-ket lehet választani.
 

Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész