Azonnal ható fájdalomcsillapítók

fajdalom3Fáj? Hasogat? A legtöbben ilyenkor bekapnak egy fájdalomcsillapítót, ami jogos is, de nem árt tudni, miből és mennyit vegyél be!

Attól, hogy vény nélkül is kapható, nem „soft” kategóriás!
Ne hidd azt, hogy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók ártalmatlan kis tabletták vagy kapszulák csupán! Mint minden gyógyszer, a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is számos mellékhatás kockázatát hordozzák magukban. A megfelelő hatóanyagú és formájú gyógyszer kiválasztásával, annak előírásszerű alkalmazásával sokat tehetsz azért, hogy a nem kívánatos hatások esélyét csökkentsd.

Melyik fájdalomcsillapító hatóanyagot válaszd fájdalomcsillapításra? Mit tehetsz azért, hogy a lehető legerősebb fájdalomcsillapító hatást érd el, a lehető legalacsonyabb mellékhatás-kockázat mellett?

Patikai fájdalomcsillapító-leltár
A vény nélkül is megvásárolható fájdalomcsillapító hatóanyagok listája hosszú; a hatásuk és mellékhatásuk alapján azonban két csoportba sorolhatók:
1. Paracetamol
2. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például acetilszalicilsav, dexketoprofén, diklofenák, ibuprofén, naproxen, piroxikám
fajdalom2

Mit érdemes tudni a paracetamolról?
A különféle fájdalmak enyhítésére alkalmas paracetamol különféle márkaneveken forgalmazott gyógyszerek hatóanyaga; megtalálható tablettákban, oldatok készítésére szolgáló porokban, sőt kúpokban is. Felnőtteknél paracetamolból a napi 4000 mg-ot (= 4 g) meg nem haladó maximális napi dózisokban való alkalmazása biztonságosnak tekinthető. Az e fölötti adagok azonban a súlyos, akár életveszélyes májkárosodás kockázatát hordozzák magukban.
Számos tényező fokozza a paracetamol májkárosító hatását, így például károsodott májfunkciójú személyeknél, alultápláltaknál, alkoholistáknál, kevés folyadékot fogyasztó vagy hányás/hasmenés miatt dehidrált személyeknél, elhízottaknál és cukorbetegeknél nagyobb a májkárosodás kockázata.

Acetilszalicilsav, dexketoprofén, diklofenák, ibuprofén, naproxen…
fájdalmat csillapítanak és gyulladást csökkentenek
A felsorolt hatóanyagok, az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) csoportba tartoznak, széles körben ismertek és használtak. Fejfájás, fogfájás, ízületi fájdalmak, menstruációs görcs és számos (gyulladással is járó) fájdalom enyhítése céljából nyúlnak értük a betegek. Persze, ha túl gyakran, és a kelleténél magasabb dózisban használják őket, akkor a mellékhatásaik is kifejezettebben léphetnek fel.
Az NSAID-ok fokozzák a gyomor- és nyombélfekély kialakulásának a kockázatát, bélrendszeri vérzésekhez vezethetnek, súlyos esetben akár életveszélyes bélátfúródást is okozhatnak. Emiatt kerülendők ezek a hatóanyagok azoknál, akiknél már korábban előfordult gyomor- és bélrendszeri fekélyes megbetegedés, refluxbetegség, vagy netán jelenleg is küzdenek ilyen panaszokkal. Ez a gyomor- és bélrendszeri mellékhatás fokozottan, akár négyszer gyakrabban jelentkezhet azoknál, akik egyidejűleg többféle NSAID-ot szednek (pl. diklofenák mellett alkalmanként ibuprofént is bekapnak). Nem érdemes tehát NSAID-okat kombinálnod egymással a fokozott hatás reményében!
A szív- és érrendszeri panaszokkal rendelkezőknél sem árt az óvatosság, mivel az NSAID-ok szedése átlagosan mintegy 5 Hgmm-rel emeli a vérnyomást, és növeli a szív- és érrendszeri katasztrófák (pl. szívinfarktus) esélyét.

fajdalom1
Hogyan szedjük a fájdalomcsillapítókat?

• Kis dózis, rövid ideig
A fájdalomcsillapító gyógyszerek számos mellékhatása dózisfüggő. Jó példa a paracetamol, aminek a napi 4000 mg alatti adagjai biztonságosan adhatók a – nem májbeteg - felnőtteknek, míg a napi 4000 mg-nál magasabb adagjai a májkárosodás kockázatát hordozzák magukban.
Az ibuprofén különféle néven forgalmazott gyógyszerei adagonként 200, 400, 600 vagy 800 mg hatóanyagot tartalmaznak. Minél hosszabb ideig, minél nagyobb adagokban szedi valaki az ibuprofént, annál magasabb nála a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások kialakulásának a rizikója.
Ne ijesszenek el a mellékhatások! Ha kínzó és erős a fájdalom, akkor azt nem tűrni, hanem csillapítani kell! Ügyelj azonban arra, hogy mindezt észszerűen, átgondolva és okosan tedd!
Fájdalomcsillapító gyógyszereknél jellemzően maximum 5-7 napig történő egyhuzamban való szedés javasolt, és amennyiben nem javulnak a panaszok, orvoshoz kell fordulni. Az orvos a diagnózis felállítása után megtalálja számodra a megfelelő fájdalomcsillapító megoldást. Vénykötelesen erősebb hatású, más hatásmechanizmusú fájdalomcsillapítók is rendelhetők, mint a fenn írtak. Az is lehetséges, hogy a fájdalom jellege (pl. idegi fájdalom, gyulladással társuló fájdalom) egyéb típusú gyógyszerek alkalmazását teszi szükségessé; szóba jöhetnek – többek között – izomrelaxánsok, antidepresszánsok, antibiotikumok, gyulladáscsökkentő szteroidok is.

• Víz nélkül, kapkodva soha!
A paracetamol kivételével szinte valamennyi vény nélkül kapható fájdalomcsillapító hatóanyag (pl. acetilszalicilsav, diklofenák, ibuprofén, dexketoprofén, naproxen hatóanyagúak) irritálhatja a gyomor- és bélrendszer nyálkahártyáját. Ha ezeket a pirulákat folyadék nélkül nyeled le, annak akár vérzéses átfúródás is lehet a vége. Ellenben, ha egy pohárnyi vízzel, és nem éhgyomorra veszed be a fájdalomcsillapító gyógyszert, csökkenthető a kitapadás és a nyálkahártya-károsodás kockázata.

• Ha lehet, külsőleges készítményt válassz!
Több fájdalomcsillapító hatóanyagnál – pl. diklofenák, ibuprofén, naproxen – belsőlegesen (azaz szájon át) és külsőlegesen (azaz krémként, (emul)gélként, tapaszként a bőrre kenve vagy odatapasztva) alkalmazható gyógyszerek is rendelkezésre állnak. A patikában fájdalomcsillapítót vásárló betegek jelentős része – tévesen – úgy gondolja, hogy ezek „csak” krémek, gélek, és nem olyan erős hatásúak, mint a lenyelendő tabletták vagy kapszulák. Jó tudni, hogy a külsőlegesen alkalmazott krémek, kenőcsök, gélek vagy tapaszok hatása számos esetben a tablettákéval, kapszulákéval, drazsékéval vetekszik; azaz a krémek, gélek vagy emulgélek a tabletták és kapszulák racionális alternatívái.
Tény azonban, hogy nem minden típusú fájdalomnál alkalmazhatók a döntően helyileg ható, bőrön alkalmazandó készítmények. Sportsérülésekkel járó mozgásszervi fájdalmaknál, ínhüvelygyulladásnál, ízületi kopásos panaszoknál vagy bizonyos reumatikus panaszoknál előnyben részesítendők a külsőlegesen alkalmazandó gélek, krémek vagy tapaszok. Értelemszerűen fejfájásnál vagy menstruációs görcsnél hiába kenegeted az érintett területet fájdalomcsillapító hatóanyagú kenőccsel.
Egyértelműen a bőrre kent vagy tapasztott fájdalomcsillapító patikaszerek választása mellett szól az, hogy azoknál a gyomor- és bélrendszert érintő, illetve a szív- és érrendszeri mellékhatások kockázata minimális a szájon át szedettekéhez képest. A betegek mindössze 3-5 %-ánál lépnek fel az NSAID-os kenőcsök, gélek vagy krémek használata során nem kívánatos hatások, amik döntőrészt enyhe bőrpanaszok (pl. bőrpír).

Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész