Apróbetűk a címkén

szerves2Kevés olyan ember van manapság, aki ne próbálná táplálékkiegészítőkkel pótolni az esetleg hiányzó nyomelemeket. Az viszont egyáltalán nem mindegy, milyennel, mert a beépülés arányában hatalmas különbségek lehetnek!

Kevesen gondolnak arra, hogy a milligrammban kifejezett, naponta bevitt mennyiségen túl arra is ügyelni kell, hogy szervetlen vagy szerves formában, azaz milyen kémiai kötésben jut be a szervezetbe az adott nyomelem vagy ásványi anyag. Másként fogalmazva: a mennyiség mellett a minőségre is hangsúlyt kell fektetni! Közel sem biztos ugyanis, hogy egy bevett tabletta vagy kapszula ásványi anyag vagy nyomelem-tartalma jelentős részben fel fog szívódni a gyomor- és béltraktusból, bejut a vérkeringésbe és hasznosulni fog, a szervezetbeni hatását kifejti.

Mi az a biohasznosíthatóság? A biohasznosíthatóság egy 1 és 100 közé eső számmal, mintegy százalékosan írja le azt, hogy a bevett nyomelem- vagy ásványi anyag mennyiségének mekkora része jut be a vérkeringésbe és hasznosul a szervezetben.

Ne ijedj meg a kémiától!
Számos kísérlet és vizsgálat igazolja, hogy a nyomelemek és ásványi anyagok jelentős része eltérő mértékben szívódhat fel attól függően, hogy azok szerves kötésű vegyületként vagy szervetlen sóként jutnak a szervezetbe. A szerves kötésben lévő - köztük elsősorban az élesztő alapú nyomelemek - biohasznosíthatósága kiemelkedően magas lehet.

Mit jelent a szervetlen és a szerves forma?

  • Az -oxid, -klorid, -jodid, -szulfát vagy -karbonát vegyületeket szervetlenként, míg például
  • a citrát-, pikolinát- vagy glükonát-sókat szerves származékokként tartják számon.
  • Szerves formájúnak minősülnek az élesztőhöz, pontosabban annak a peptidjeihez, aminosavaihoz kötött nyomelemek is (pl. króm, szelén).

TUDTAD? A szerves és szervetlen kategorizálás nem azt jelenti, hogy természetes eredetű vagy szintetikusan előállított hatóanyagokról van szó! Nem az alapján kategorizálunk egy anyagot szervesként vagy szervetlenként, hogy tablettákba zárt növényi kivonatról van szó vagy gyárilag előállított, szintetikus hatóanyagról!

Pótoljuk jól!

A magasabb biohasznosulás hátterében számos esetben a vízben könnyen oldódó származékok alkalmazása áll. Jó példa a magnézium, amit citrát-sóként javasolt fogyasztani. A magnézium-citrát vízben jól oldódik, és ha ezt a magnézium-sót egy pohár vízben feloldva fogyasztod, akkor már felszívódásra kész formában jut a magnézium a béltraktusba (a felszívódás helyére), és nem kell megvárni azt az időt, amíg az feloldódik. Vizsgálatok is alátámasztják, hogy a magnéziumnak a citrát-sójából magasabb a biohasznosíthatósága, mint a magnézium-oxid formájából.

szervesnMegfelelő só-formával megnövelhető a biohasznosulás
Egyes nyomelemek biohasznosulása rendkívül alacsony lehet. Kevesen gondolnák, hogy a szájon át alkalmazott szervetlen formájú pl. króm (III)-kloridos készítményekből csak a bevitt krómmennyiség kevesebb, mint 3 %-a hasznosul. Azaz, a szervezetbe juttatott szervetlen króm(III)-só mintegy 97 %-a „elvész”. Hiába áltatod tehát magad azzal, hogy a termék csomagolásán feltüntetett mennyiséget bejuttattad a szervezetedbe, ha annak csak a tört része hasznosul! Ezzel szemben a szerves formájú krómból, így például a króm(III)-pikolinátból jóval nagyobb arányban hasznosul az anyag. Hasonlóképpen, a krómos élesztő biohasznosíthatósága is mintegy tízszer magasabb, mint a króm(III)-kloridé.
Nincs ez másként a szelénnél sem. Az L-szeleno-metionin vagy az élesztős szelén szelénje jóval nagyobb biohasznosulással rendelkezik, mint a szervetlen szelén-formák (pl. nátrium-szelenit, nátrium-szelenát).
További példaként hozható a cink: a cink-citrátot vagy -glükonátot nagyobb arányban képes a szervezet hasznosítani, mint a cink szervetlen sóit, így például a cink-oxidot.

100 mikrogramm nem egyenlő 100 mikrogrammal? Az előbbi példák alapján egyértelmű, hogy például a 100 mikrogramm szelént tartalmazó nátrium-szelenites tabletta hatása elmaradhat a szintén 100 mikrogramm szelént tartalmazó szelénes élesztős tablettáétól.

Mire jók a legfontosabb ásványok?

Ásványi anyag vagy nyomelem

Adott ásványi anyaghoz vagy nyomelemhez köthető főbb hatások

Cink

Részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében.

Hozzájárul a szellemi működés fenntartásához,

a normál DNS-szintézishez, a csontozat, a haj, a bőr és a köröm normál állapotának biztosításához, az immunrendszer működéséhez.

Szerepet játszik a termékenység fenntartásában.

Támogatja a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét.

Króm

Részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében. Hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához.

Magnézium

Hozzájárul a normál csontozat és fogazat fenntartásához, a kifáradás és a fáradtság csökkentéséhez, a normál pszichológiai funkciókhoz, az idegrendszer és az izmok egészséges működéséhez. Segít az elektrolit-egyensúly megtartásában, részt vesz az energiatermelő folyamatokban.

Szelén

Hozzájárul a haj és a köröm normál állapotának fenntartásához, a pajzsmirigy és az immunrendszer normál működéséhez.

Támogatja a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét. Részt vesz a normál spermaképződésben.

Vas

Hozzájárul a szellemi működés fenntartásához, a vörösvértestek és a hemoglobin szintéziséhez, a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez. Részt vesz az oxigénszállításban. Támogatja az immunrendszer normál működését.

Abból, ha egy adott nyomelem vagy ásványi anyag szervetlen formája helyett annak szerves változatú patikaszerét használod, csak előnyöd származhat. A szerves forma számos esetben magasabb biohasznosulással, kifejezettebb hatással járhat. Attól pedig nem kell tartanod, hogy az előnyök mellett mindez „mellékhatásokat” is maga után von. A szerves formájú nyomelemeknél egyáltalán nem kell a mellékhatások vagy nemkívánatos szervezetbeni hatások emelkedett rizikójával kalkulálnod!

Elég megfürdeni benne?

Azok a különbségek, amiket a szerves és a szervetlen kötésben lévő nyomelemek és ásványi anyagok biohasznosulása közötti különbségekről írtunk, a tabletta vagy kapszula formában bevett vagy oldatként elfogyasztott készítményekre vonatkozik.

A gyógyvizek ásványi anyag- vagy nyomelemtartalma egészen más módon fejti ki a hatását a szervezetre.

Egyes esetben bőrbetegségek kezelése a cél, tehát nincs szükség arra, hogy a nyomelemek (pl. cink, réz) átjussanak a bőrön, és bekerüljenek a vérkeringésbe.

Más esetekben a nyomelemek, például a jód, még ha csak kis mennyiségben is szívódnak fel a bőrön keresztül, megzavarhatják a szervezet jódháztartását, ami a pajzsmirigybetegeknél óvatosságra intő tény a jódos vizű fürdőkben való megmártózáskor.

Az ásványi anyagokkal ez másként van, például a magnézium még a Holt-tenger magnéziumban dúskáló vizéből sem képes jelentős mennyiségben a bőrön keresztül átjutni. Ebből következik az is, hogy bőrön keresztül magnézium-pótlás nem valósítható meg, a szervezet magnéziumhiánya a bőrön keresztüli, „csodaszerként” hirdetett terápiákkal nem orvosolható.

Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész