Felfrissülés – mértékkel

A közelmúltig az orvosok és az átlagemberek között is tartotta magát az a nézet, hogy a kávé ártalmas a szívnek és az érrendszernek: magas vérnyomást, fekélyt okozhat. Mára egyértelművé vált, hogy mint annyi mindenben, a kávéfogyasztásban is a mértékletesség a kulcs. A problémát a feleslegben bevitt koffein okozza. Ezért fáradtság esetén ajánlatos inkább pihenni, de ha arra nincs mód, bátran kortyolj el egy kávét!

 

 

A legtöbb embernek napi 2-3 kávé elfogyasztása hosszú távon sem okoz problémákat. Természetesen egyéni különbségek előfordulhatnak, aki érzékenyen reagál a koffeinre, annak erős szívdobogása lehet és szédül egy hosszú kávé után is, ők mindenképpen kerüljék el, ahogyan az energiaitalokat is. Emellett előfordulhat, hogy napi két kávé már függőséget okoz.
FITT.TIPP: Enyhe vízhajtó hatását ellensúlyozhatjuk, ha minden kávé mellé iszunk egy nagy pohár folyadékot. A kávé azonban van jótékony hatása is:
• javíthatja a tanulási képességet,
• a nők körében segítheti elkerülni a depressziót,
• férfiaknál csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét; 
• valamint a nők és férfiak körében is csökkenti a stroke (agyvérzés, agyér elzáródás) előfordulásának gyakoriságát.
• Nagy valószínűséggel védő hatást fejt ki a Parkinson-kór, a cukorbetegség esetében, és a rák bizonyos fajtáival szemben. Ám ezek az eredmények még megerősítést igényelnek.

TUDTAD? A kávé több ezer alkotóelemet tartalmaz, melyek pozitívan befolyásolják a szervezet működését. Az, hogy a koffeintartalmú és a koffeinmentes kávé is ugyanolyan jó hatású, arra utal, hogy a koffeinnél többről van szó.

Koffein: az agynak jó, a testnek nem?
A kávé koffeintartalma nagyon változó attól függően, hogy milyen fajta babból készül, és hogyan pörkölik.
• Átlagosan egy csésze erős presszókávé koffeintartalma 100 mg.
• Egy fekete tea 50 mg-ot,
• a koffeinmentes kávé 2-4 mg-ot tartalmaz.
• A halálos adag koffein 10 g, ez kb. 100 csésze kávénak felel meg.
A koffein a gyomorban és a vékonybélben szívódik fel, majd eloszlik az egész testben, átjut a vér-agy gáton is, így az idegrendszerre is hatással van. A hatás a csúcspontját mintegy 30-45 perc alatt éri el, és kb. 8-10 óra múlva ürül ki teljesen a vérből. A szervezetből a máj üríti ki, és dolgozza fel fokozatosan, a bomlástermékek a vizelettel távoznak.

FONTOS! A kávé és a koffeinfogyasztás elsősorban (75% -ban) a felnőtt lakosság körében népszerű, ám manapság a fiatalabb korosztály tagjai is előszeretettel fogyasztanak ilyen jellegű italokat. Ezek elsősorban energiaitalok, melyeknek túlzott fogyasztása veszélyes lehet! 200 mg koffein már komoly szívdobogást, hányingert, szédülést okozhat, és fiatal korban erősebb addiktív hatást tud kiváltani, mint a felnőtteknél.


Egyesek szerint a koffein a leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív drog a világon, mivel hasonló módon űzi el az álmosságot, mint az amfetamin és egyéb stimulánsok. A kávé koffeintartalma azonban közel sem okoz olyan erős függőséget, mint pl az amfetamin!

Hogy működik a koffein?
A vegyület elsődleges kapcsolódási pontja az agyban az adenozin receptor. Az adenozin egy olyan vegyület, amely az idegrendszeri aktivitást szabályozza, úgynevezett fáradtságjelző ingerületátvivő anyag.
• A koffein az adenozin receptorok lekötésével gátolja a fáradságérzet kialakulását, így képes fokozni a szellemi és fizikai erőfeszítést a kifáradás előtt, felelős lehet a vérerek összehúzódásáért, ami enyhíti a migrén nyomását és a fejfájást. Ez is magyarázza, hogy miért alkotórésze számos fájdalomcsillapító gyógyszernek. 
• A másik hatás, melyet e receptorokon keresztül kifejt a koffein, az a dopaminszint növelése, melynek emelkedett szintje örömérzetet ad és fokozza az agyműködést. Azon agyi területeken, amelyeknek pusztulása felelős a Parkinson-kór kialakulásáért, sok adenozin receptor található, amelyekhez hozzákapcsolódva a koffein védő hatást fejthet ki ezen az agyi képleten – ezek a kutatások még folyamatban vannak.
• A test többi területén a koffein teljesítményfokozó, növeli az izomösszehúzódások erejét és ellensúlyozza a fizikai megterhelés pszichés és fiziológiai hatását is. Főleg rövidtávon vannak negatív hatásai is: megemelheti a vérnyomást, a homocisztein, az inzulin és a koleszterin szintjét is. Ezek az értékek a koffein hatásának elmúlásával normalizálódnak. (A homocisztein magas szintje a szív-érrendszeri betegségek – szívinfarktus, agyvérzés - emelkedett kockázatával jár együtt.)

Kedvező összetevők
• Klorogénsav és más antioxidánsok
Az antioxidánsok jellegzetes tulajdonsága az, hogy megelőzéssel fejtik ki jó hatásukat, vagyis a káros anyagokat semlegesítik, még mielőtt hatni tudnának a szervezetben. A kávé klorogénsav-tartalma magyarázza, hogy a rendszeres kávéfogyasztók körében miért alacsonyabb a szívbetegségek és a cukorbetegség előfordulási aránya. Egyes kísérletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a klorogénsav gátolja a glükóz felszívódását az emésztőrendszerben.  Ennek ellenére a koffeinnel keverve a klorogénsav érdekes dolgot produkál, ugyanis a két vegyület együttes jelenléte már növeli az érelmeszesedés és érelzáródás kockázatát. Így csak akkor fejt ki védő hatás, ha magasabb a szintje annál, amit a koffeintartalom ellensúlyoz.
•  Vitaminok és ásványi anyagokA kávé jellemzően nem túl jó forrása a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak, de növényi italként azért tartalmaz néhány említésre méltó összetevőt:  magnézium – egy csésze kávé 7 mg magnéziumot tartalmaz (szükségleti érték: 420 mg a férfiaknál, 320 mg a nőknél), mivel kevés zöldséget, gyümölcsöt és teljes őrlésű gabonát fogyasztó társadalom vagyunk, minden milligramm számít.
kálium – mintegy 116 mg káliumot tartalmaz (4700 mg a napi ajánlott bevitel) egy csésze kávé, aminek a hasznosságát rontja ugyan a kávéban lévő nátrium, ennek ellenére csakúgy, mint a magnézium esetében, fontos minden milligramm, amit az élelmiszerekből elfogyaszthatunk. Egy csésze kávéban kis mennyiségű niacint és kolint is találunk még.

Egészségmegőrző ital lenne a kávé?  Természetesen vannak pozitív hatásai is, de elsősorban élvezeti cikként tartjuk számon. A fittségedet kávé fogyasztása nélkül is megőrizheted, fontos azonban, hogy mértékkel fogyasztva nem káros, sőt szerepet játszhat az egészség megőrzésében.

Szöveg: Zámbori Zita dietetikus