Marad a fog

Ha Önnek általános iskoláskorú gyermeke van, sok mindenre kell figyelnie a fogazatával kapcsolatban. Reméljük, hogy a gyermek eredendően ép tejfogacskáit sikerült megőrizni, s most már a folyamatosan áttörő maradó fogakra lehet koncentrálni. A maradó fogazat egészségének megtartása is elsősorban a család feladata.

 

Természetesen az iskola és az egyre önállóbban, felelősségteljesebben tevékenykedő gyermek segítő közreműködésével. A tanulónak tudnia kell, hogy a száj – a fogak, a fogágy – egészsége az általános egészség szerves részét képezi. Tudnia kell azt is, hogy a természet egészséges fogakkal ajándékozta meg őt, melyekre kiskorában szülei, gondozói vigyáztak. De most már ez egyre inkább az ő feladata is lesz, be kell kapcsolódnia az egészségvédő munkába, hiszen lehet ő is egy kicsit a saját maga fogorvosa. Legyen a gyermek számára is érték az egészség, melyért neki is tenni kell valamit, hogy megőrizhesse szép mosolyát, fogait egész életre szólóan.

Hogyan lehetséges ez? Ehhez adunk néhány ötletet.

 

A fogakról és a fogágyról

 

Az ember kétszer fogzik, azaz egyszer váltja a fogait. A tejfogazat után kialakuló maradó fogazat egy egész életen át funkcióban marad, fokozott törődést igényel.

A fogváltásnak az iskoláskor a legfőbb időszaka. Hatéves kor körül a sorban utolsó tejfog mögött megjelenik az első maradó fog, tulajdonképpen fogváltás nélkül, ugyanis nincs tejfog elődje. Ez az első maradó nagyőrlő (az ún. hatos fog) kulcsszerepet tölt be a maradó fogazat szabályos kialakulása szempontjából. Ezután az elülső fogak cserélődnek, majd a tejőrlőket és tejszemfogakat váltják fel a maradó kisőrlők és szemfogak, végül pedig a hatos fog mögött előbújó második nagyőrlővel egészül ki a fogsor.

 

Fontos tudni tehát, hogy a fogváltás nemcsak egyszerű helycserét jelent – a tejfogak maradó fogakra való cseréjét –, hanem a fogak számbeli növekedését is. A 20 tejfogacska helyett 12-13 éves korig 28 maradó fog jelenik meg. A bölcsességfogak sokkal később, 18-20 éves kor körül törnek elő. Így lesz a fogsor teljes, 32 tagú.

 

A fogágy feladata a fogak rögzítése. A tartószövetek, az íny, a fogágy egészségére szintén vigyázni kell. Az iskoláskorban sajnos már egyre gyakrabban fordul elő az ínygyulladás, mely többnyire az elégtelen szájápolás következménye. A hangsúlyok tehát eltolódnak, a tevékenységek bővülnek.

 

A fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzésének alappillérei

• a gondos és rendszeres szájápolás

• fluoridok alkalmazása

• a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás

• megelőző kezelések végzése.

 

A szájápolás

 

Ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az, hogy a megfelelő szintű szájápolás nem egyenlő a fogmosással. A rejtett fogfelszínek nem érhetők el a fogkefével és fogkrémmel végzett alapos tisztítással sem. Tehát egyéb speciális eszközök használatára is szükség van.

 

A szülő, gondozó feladata, hogy

• gyermekét rászoktassa a rendszeres fogmosásra

• megkövetelje a minden étkezés utáni azonnali fogmosást

• a kisiskolásoknak segítsen a fogmosásban

• a nagyobbaknál alkalomszerűen ellenőrizze a szájápolást, illetve annak eredményét

• gondoskodjon gyermekének jó minőségű, életkorának megfelelő nagyságú fogkeféről és megfelelő fluorid tartalmú fogkrémről

• mutasson példát gyermekének és válaszoljon a szájápolással kapcsolatos kérdéseire.

 

Itt felsorolunk néhány kérdést, s mindjárt válaszolunk is rájuk.

 

Miért kell fogat mosni?

• hogy megelőzzük a fogszuvasodást és az ínygyulladást

• hogy egész életen át saját természetes fogainkkal rághassunk

• hogy bátran mosolyoghassunk

 

Mivel tisztítsuk fogainkat?

• rövid fejű, műanyag szálú fogkefével

• fluorid tartalmú fogkrémmel

A fogpaszta fluorid tartalmát tanácsos ellenőrizni. A 6-7 éves gyermek még alacsonyabb fluorid tartalmú fogkrémet használjon (500 ppm). Nyolc éves kortól és később a tizenévesek már nagyobb fluorid tartalmúval (1000 ppm) moshatják fogaikat. 12-14 éves kortól már felnőtt fogkrémek használata javasolt.

 

Mennyi fogkrémet tegyünk a fogkefére?

• kisiskolásoknak kezdetben borsónyi mennyiség ajánlatos, de később is elegendő 0,5-1,0 cm hosszú csíkot a fogkefére nyomni.

 

A fogkefén és a fogkrémen kívül másra is szükség van?

Igen. Szükség lehet speciális kiegészítő eszközökre és anyagokra.

• előfordulhat, hogy fogorvosi javaslatra egyéb szájápoló szerek és eszközök alkalmazására is sor kerül (pl. fogselyem, szájzuhany, fluorid tartalmú zselé stb.)

• célszerű időnként lepedékfestő tablettával, tükör és szájhigiénés kistükör segítségével ellenőrizni a fogmosás hatékonyságát.

 

Mikor mossunk fogat?

• minden étkezés után, de naponta legalább kétszer, reggel és este

 

Hol moshatunk fogat?

• mindenhol, ahol étkezünk (otthon, iskolában, vendégségben stb.).

 

Hogyan végezzük a fogmosást?

• megfelelő fogmosási módszerrel

• meghatározott rendszer szerint, amikor is a kivitelezés mindig meghatározott rendben, szájrégiónként, illetve fogfelszínenként történik.

• tanácsos kialakítani és megszokni például a következő sorrendet:

- felül, jobb oldalon

- felül, bal oldalon

- alul, jobb oldalon

- alul, bal oldalon.

Ezt a sorrendet követve megmossuk először a rágó-, majd a külső, végül a belső fogfelszíneket és közben az ínyt is megmasszírozzuk.

A rágófelszíneket előre-hátra történő mozgással dörzsöljük. A külső felszíneken az összezárt fogsorokon körbe-körbe mozog a fogkefe, majd ez még kiegészül az íny felöl induló söprögető mozdulatokkal végzett tisztítással. A belső felszíneken le, illetve fel - az íny felöl indulva a rágófelszín felé - mozgatjuk a fogkefét.

A fogmosást öblítéssel fejezzük be. A vizet erőteljesen megmozgatjuk a szájban arcizmaink segítségével.

 

Hogyan tároljuk a fogmosó eszközöket?

• a fogmosó pohárba fejjel felfelé helyezzük a fogkefét

• utazásnál erre a célra készült tokban

 

Milyen időközönként cseréljük a fogkefét?

• általában 3-4 havonta

• fertőző betegség esetén azonnal

 

A fogmosási módszereket, a szájhigiénés eszközök helyes használatát éppen úgy meg kell tanulni, mint bármi mást. Fontos az önellenőrzési technikák elsajátítása és gyakorlása.

A jó minőségű szájhigiénés szint elérése és fenntartása bizony időigényes feladat. Nem vagyunk egyformák e téren sem, nagyon sok mindentől függ, hogy kinek mennyi időbe telik ugyanazt az eredményt elérni.

 

Dr. Szőke Judit

c. egyetemi docens,

szakfelügyelő főorvos