×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Hadüzenet

Nemcsak az első számú közellenségnek számító parlagfű ellen, hanem az allergiás panaszokra is van egyszerű, de nagyszerű gyógyír – tudtuk meg a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda főosztályvezetőjétől. Dr. Péterfia Évával a hadrendbe állítható módszerekről beszélgettünk.

 

Hol őshonos a parlagfű, és hogyan, mikor került hozzánk?

A parlagfű a XX. század elején került hozzánk Észak-Amerikából. A dél-somogyi részeken már a 20-as években megtalálható volt. Ekkor főként a nagy uradalmak területén virágzott, majd később, az áruszállítási útvonalak mentén folyamatosan terjedt. Először 1950-ben vizsgálták tudományos céllal a gyomok előfordulását Magyarországon. Ekkor a parlagfű csupán a 21. helyen állt a gyakorisági listán, mára a dobogó legfelső fokán „díszeleg”.

 

Hol található nagy számban ez a növény?

A kedvenc szaporodási helye a megbolygatott talajú, elhanyagolt, parlagon hagyott területek (innen a magyar elnevezése is). Elsősorban az építkezések mentén, az ipartelepek és utak környékén található nagy számban. A magvak csírázásához már plusz 10 Celsius fok is elegendő. Fény hatására, vagyis intenzív napsütésben gyorsabban nő, de akár teljes sötétségben is képes csírázni. A totális parlagfű-mentesítés, bizony komoly feladat, hiszen a magvak a talaj mélyebb rétegeiben akár 30–40 évig is csíraképesek maradnak.

 

Hogyan szaporodik?

A parlagfű virágának a beporzásáról a szél gondoskodik, a virágporok jó része július végén és augusztusban szóródik szét. A virágpor a szél útján akár több száz kilométeres távolságokat is képes „megtenni”.

 

Mi a legfontosabb alapszabály a parlagfű elleni védekezésnél?

Az, hogy a védekezést az arra alkalmas eszközzel minél hosszabb ideig végezzük, vagyis az évente egyszeri kaszálástól nem szabad komoly eredményt várni. A hathatós védekezés a gyakori irtás.

 

Mi a leghatékonyabb irtási mód?

A kézi gyomlálás. Ezt azonban csak a virágzás előtti időszakban érdemes alkalmazni, mert a virágos növénnyel való gyakori kontaktus, vagyis annak kigyomlálása káros lehet azokra nézve is, akiknél korábban nem jelentkeztek allergiás tünetek.

 

Mi a teendő a növény tömeges megjelenésekor?

Ekkor már csak a kaszálás és a kapálás hozhat eredményt. Ahol lehet, érdemes előbb „megsarabolni” a parlagfüvet, vagyis a talaj szintjén a gyökérnyaki részt elvágva pusztítsuk el. Ez, bár igencsak fáradtságos, de az egyetlen garantált módja annak, hogy

a növény újrahajtását meggátoljuk.

 

A vegyszeres védekezésről mi a véleménye?

A vegyszerrel történő gyomirtás esetén gondosan meg kell választani a gyomirtó szert, és arra is érdemes ügyelni, hogy a kiirtandó növény minél fiatalabb legyen. A vegyszeres gyommentesítést akkor a legcélszerűbb elvégezni, amikor a növény már kikelt, és elegendő levélfelülettel rendelkezik a szerek felvételéhez. Ezt a fajta védekezést a parlagfű 10 centiméteres magasságáig érdemes végrehajtani.

 

Miért okoz allergiát a parlagfű?

Az iparilag fejlett országok lakosságának átlagosan a 30 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségtől. Hazánkban az első számú, úgynevezett allergén anyag a parlagfű. Ez a növény, pontosabban annak virágpora az arra érzékenyeknél szénanáthát okoz. A panaszok – ugyan kezdetben nem túl súlyosak, mégis jelentősen rontják a mindennapi életvitelt. Az állandó tüsszentési inger, a gyakori orrfújás, a folytonosan könnyező szemek csökkentik a teljesítőképességet és alvászavarokhoz vezetnek. Ebből adódóan az allergiában szenvedőknél gyakorta tapasztalható erős kimerültség.

 

Tehetünk-e valamit az allergiás tünetek részleges vagy tartós megszüntetése érdekében?

Igen, az allergiás tüneteket úgy szüntethetjük meg, ha először – szakorvosi segítséggel – beazonosítjuk azt az anyagot, vagy anyagokat, amelyekre érzékenyek vagyunk, majd megpróbáljuk magunkat távol tartani tőlük.

 

Szeles napokon nagyobb a pollenterhelés, viszont magas hegyeken, illetve eső után, magas páratartalom esetén a pollenszám alacsonyabb.

 

Házi praktikák pollendús napokra

 

Igyekezzünk minél kevesebb időt tölteni a szabadban. Ilyenkor éjjel se nyissunk ablakot. A hajunkat érdemes naponta megmosni ebben az időszakban, ugyanis a haj az egyik fő pollenraktárunk. Gyakran porszívózzuk ki a lakást, és ha lehet, mossuk is fel a padlót. Cipőnket is célszerű a szokásosnál alaposabban megtisztítani egy-egy séta után. Az átlagosnál gyakrabban cseréljük az ágyneműt is! A mosott ruhák szabadban történő szárításától is óvakodjunk!