Ha bajt okoz az étel...

Ami az egyik embernek jót tesz, a másiknak akár méreg is lehet: sok mindenre igaz ez, de talán leginkább azokra az ételekre, amelyek allergiát vagy más káros reakciót váltanak ki. De vajon milyen reakciók lehetnek ezek és mi okozza őket?

 


 

 

 

Allergia
A köztudatban az allergia szót használjuk minden olyan problémára, amelyeket többek között az ételek alkotói okoznak. Ez azonban nem egészen pontos megfogalmazás.
Allergiának nevezzük azt a tünetcsoport, válaszreakciót, amely nagyon hasonlít a vírusok, baktériumok irritatív anyagok által kiváltott reakcióra. Ez esetben a szervezet olyan anyagokat ismer fel ellenségként, amelyek teljesen természetesek és nem tesznek kárt a szervezetben. Általában ezek a reakciók – mivel a behatás pl. egy tejfehérje esetén hosszú időn át fennáll - jóval hevesebbek, mint egy kórokozóra adott reakció. Tudni kell, hogy a fehérje-, szénhidrát-, zsíralkotók közül mindig a fehérjék okoznak allergiát.
Leggyakoribb allergének: tejfehérje, tojás, szója, földimogyoró, kagyló.
Keresztreakciónak nevezik azt a folyamatot, amikor a fő allergén hatására más vele rokon anyagok is kiváltják a reakciót.
• Ilyen pl. tojás esetén a csirkehús;
• tej esetén a marhahús;
• parlagfű esetén a dinnye, uborka, cukkini, gesztenye, banán, zeller;
• nyírfa esetén az alma, kivi, körte, paradicsom, sárgarépa, zeller.
Ezek nem mindegyike okoz tüneteket, de pl. egy nagyon heves parlagfű reakciónál kerülni érdemes a keresztallergéneket is szezonban, mert évek alatt arra is allergiás reakció alakulhat ki.

Az allergia tünetei: ekcéma, bőrszárazság, hasfájás, csalánkiütés, hányinger, gyomorfájdalom, hasmenés, puffadás, hasi diszkomfort érzés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, légutak duzzanata.

Diagnózis, terápia: a panaszok jelentkezése után a leggyakoribb ételallergéneket Prick-teszttel, karcolásos bőrpróba alapján szűrik ki. Ha ez negatív és a tünetek továbbra is fennállnak, lehetőség van vérből ellenanyag meghatározással behatárolni a lehetséges allergéneket. Ez a teszt nagyon érzékeny és általában jóval több allergént jelöl meg pozitívként, mint amennyire az alany allergiás reakciót mutat. Így tehát a vérlelet után az allergénként megjelölt összetevők kizárásával, majd a tünetek megszűnése után egyesével történő visszaadásával, visszaterhelésével lehet pontosan meghatározni, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyek tünetet okoznak. Ezek teljes kizárása az étrendből megszünteti a panaszokat. TUDTAD? Meg kell jegyezni, hogy a gyermekkorban jelentkező tej-, tojásallergia általában kinőhető. Minél korábban jelentkezik, annál nagyobb eséllyel tűnik el felnőttkorra. Diétázni természetesen ez esetben is kell, de pár éves jól tartott diéta esetén a visszaterhelés nagy valószínűséggel nem fog pozitív eredményt adni.

A köztudatban az allergia szót használjuk minden olyan problémára, amelyeket többek között az ételek alkotói okoznak. Ez azonban nem egészen pontos megfogalmazás.

Anafilaxia - az allergia megnyilvánulásának legsúlyosabb és életveszélyes formája az anafilaxia, amikor a hisztamin és az ahhoz hasonló ún. biogén aminok olyan súlyos keringési és légzési zavart okoznak, amely eszméletvesztéshez, sürgős orvosi ellátás hiányában halálhoz is vezethet. Általában olyan anyagok váltják ki, mint pl. a mogyoró vagy a szója, kagyló, tej, tojás. Az anafilaxia veszélye, hogy az immunrendszer olyan hevesen reagál a bekerült allergénre és szabadít fel gyulladáskeltő anyagokat, hogy a kialakult állapot az életet is veszélyezteti.
A kórkép fontos ismertető jele, hogy a tünetek rendszerint perceken belül, hirtelen és nagyon hevenyen jelennek meg, melyek jellegzetes tünetei:
• hányinger, hányás,
• hasi görcsök, gyomorgörcs,
• légzési elégtelenség, légszomj, hörgőgörcs,
• vérnyomásesés, szívritmuszavar, szédülés,
• vörös, könnyező szemek, orrfolyás,
• viszkető csalánfoltok, az arc kipirulása,
• a nyelv, az ajkak és a torok zsibbadása, duzzanata
• gégeödéma, mely elzárja a levegő útját és fulladást okoz.
A tünetek jelentkezésekor mielőbbi életmentő injekció beadása és a mentők hívása szükséges!


Autoimmun betegségek
Allergiaként kezeli a köztudat az ún. autoimmun betegségeket is de ezek merőben eltérnek az allergiától, csak annyi a közös bennük, hogy mind a kettő immunválaszra épül. Amíg az allergia az ún. IgE antitestek képződését serkenti, addig autoimmun betegségben IgA antitest termelődik. Az allergiában egy gyulladásos folyamat játszódik le, míg az autoimmun betegség összetettebb és a gyulladás mellett a szervezetet pusztító folyamat zajlik le, ami sokkal veszélyesebb. Példa erre a cöliákia, vagy lisztérzékenység, mely a búza-, árpa-, rozs- és a zablisztben lévő glutén hatására alakul ki. Attól a perctől kezdve, hogy a glutén bekerül a szervezetbe, immunválaszt produkál a cöliákiás egyénekben. Ez gyakran igen enyhe, ám a következmények ugyanúgy súlyosak mint a heves tünetek esetén: a harc nem a glutén ellen folyik, hanem az őt felszívó bélbolyhok ellen. A szervezet megtámadja a bélbolyhokat, amelyek a támadás következtében fokozatosan elhalnak. A felszívó felület így akár 1%- ra is csökkenhet, aminek következtében a szervezet nem jut hozzá a megfelelő tápanyagokhoz, hiába visszük be azokat. Tünetei lehetnek nagyon kifejezettek, mint pl. haspuffadás, hasgörcs, fogyás, hasmenés vagy székrekedés, ám általában semmilyen kifejezett tünettel nem járnak. Fáradtság, álmosság, hajhullás, koncentrációzavar, ingerlékenység, tanulási nehézség, autisztikus tünetek, bőrszárazság, emésztési problémák, folyamatos étvágytalanság, (nem szándékos) soványság, bőrproblémák, depresszió, egyéb pszichés megbetegedések stb.
Diagnózisa, terápiája: már kaphatók a patikában gyorstesztek, amelyek úgy működnek, mint egy terhességi teszt, csak ujjbegy vérből mutatják ki az IgA emelkedést. Természetesen, ha pozitív az eredmény, akkor fel kell keresni a háziorvost, de a teszt betegeknek önellenőrzésre is jó: jól tartom-e a diétát, egészségesek esetén pedig egy biztos, gyors és mobilis eszköz, mellyel gyanú esetén bármikor el lehet végezni a vizsgálatot. Ha jellegzetes tünetek vannak és a vérben pozitív az IgA, akkor nem kell biopsziás vizsgálatot végezni. Minden más esetben biopsziával döntik el a végleges diagnózist. A terápia az egész életen át tartó gluténmentes diéta. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag szinte semennyi glutént sem szabad a szervezetbe vinni.
TUDTAD? Vannak egyéni eltérések, és ki lehet számolni, meg lehet találni a kezelőorvossal együtt azt a glutén mennyiséget, amit az adott beteg egy nap alatt elfogyaszthat immunválasz nélkül, de ez igen csekély mennyiség (pl. ¼ szelet kenyér).

Szerencsére ma már kaphatók olyan glutén- és laktózmentes alapanyagok, ételek, melyek segítségével az allergiában szenvedők is teljes életet tudnak élni.

Intolerancia
Az ételintolerancia egy másik kategória, mert itt nem az immunreakciók okoznak problémát. A gond, mint pl. a tejcukor érzékenység (vagy laktóz intolerancia) esetében is, nem a fehérje – immunrendszer összecsapásából ered, hanem a tejcukrot lebontó enzim hiánya, alacsony mennyisége vagy alulműködése okoz problémákat. Az enzim a bélbolyhok tetején található meg, ezért arra hajlamos egyéneknél könnyen elmoshatja egy vírusfertőzés, antibiotikumos kezelés hatására kialakult hasmenés stb. 
Tünetei: puffadás, hasmenés, hasgörcs, melyek általában a tejtermék elfogyasztása után 1-24 órán belül jelentkeznek
Diagnózis, terápia: a tej elfogyasztása után a laktóz intoleranciában szenvedőknél – mivel nem bontják le a tejcukrot – az erjedni kezd a vastagbélben. Az erjedés hatására CO2 és H2 szabadul, mely a véráramba jutva a levegővel a tüdőn át távozik. A szervezetben normál esetben nem keletkezik H2, így a kilégzéses tesztben a pozitív eredmény igazolja a feltevést. Terápiája az alapbetegség kezelése, illetve laktózszegény diéta (Pl. laktózmentes tejjel. Általában a legtöbb beteg sajtokat tud fogyasztani, néhányuk savanyított tejkészítményt is.). Súlyos esetben laktózbontó enzim pótlása lehet a megoldás.