Legfőbb ismertető jelük, hogy visszatérve a többhetes, hangosan beharangozott szabadságból – az eredetinél számottevően rosszabb állapotban – a munkahelyükön próbálják kipihenni a nyaralás fáradalmait és a napi robottal „jóvátenni” a vakáció megpróbáltatásait. Vigyázat, bármelyikünk könnyedén belesétálhat a vakációzás csapdáiba! Nem árt azonban tudni, hogy ezeket a csapdákat nem idegenek helyezik el az éj leple alatt, hanem mi magunk rakosgatjuk le őket úgy, hogy észre sem vesszük.

TIPP!    Nem kell tudományos felkészültség, hogy elkerüljük ezeket a csapdákat. Egyszerűen csak némi tudatosság szükségeltetik a nyári vakáció megtervezése során. Megfelelő tervezéssel és szervezéssel egyszerűen elérhetjük célunkat, nevezetesen azt, hogy a nyaralás valóban pihenést és kikapcsolódást jelentsen.

Csodaváró utazók

A legnagyobb tévedés áldozatai főként azok köréből kerülnek ki, akik szentül hiszik és hirdetik, hogy a nyaralás és a pihenés ugyanaz. Az igazi nyaralás kétséget kizáróan pihenést is jelent. Az igazi nyaralás. Ám ahhoz, hogy ez így legyen, komoly ráhangolódás szükségeltetik. Akik nem áldoznak kellő időt és energiát az előkészítésre, csalódhatnak. A nyári szabadság kapcsán akár típushibaként is nevezhetjük a csodavárást. A lélektannal foglalkozó szakemberek egybehangzóan állítják, a legtöbb problémát az okozza, ha valakitől vagy valamitől túlságosan sokat vagy nagyot várunk.

TIPP!    Érdemes tehát – akárcsak az élet más dolgait is – a nyaralást is úgymond „értékén kezelni” és arra a szóban forgó egy-két hétre nem úgy tekinteni, mint egy sorsfordító eseményre.

Az üdüléstől túl sokan várják a megváltást. Sokan hiszik azt, hogy a prospektusból találomra kiválasztott társasutazás alapjaiban változtatja meg az életüket és e világrengető változásnak a kezdeti jeleit már az első munkanap álmos reggelén valamennyi kolléga irigyelve konstatálja majd. A csodavárók mentségére szolgáljon, hogy számukra az a néhány nap valóban különleges, ritka alkalom. A hőn áhított szabadság ugyanis esetükben az az időszak, amikor reálisnak tűnik az esély arra, hogy kilépjenek a szürke hétköznapok mókuskerekéből. Az ilyenből általában egy adatik meg évente, így az az egy-két hét nem is piros, hanem aranybetűs ünneppé fényesedik a naptárban.

TIPP!    Jól ismert törvényszerűség, hogy minél többet várunk valamitől, annál könnyebb és nagyobb a csalódás. Éppen ezért ajánlatos úgy gondolni a várva várt üdülésre, hogy az „pusztán” egy átmeneti, kellemes időtöltés. Nem több, nem kevesebb annál.

Munkahelyi álmodozók

Azzal, hogy a nyaralás előtt egyre növekvő gyakorisággal gondolunk azokra az ominózus napokra, lényegét tekintve – akaratlanul is – ráhangoljuk magunkat a szabadságra. Ez a ráhangolódás pedig – ha ügyesen csináljuk, – azt eredményezheti, hogy lelkileg felkészülten ér minket a szabadság szele, vagyis nem lepődünk meg, ha jól érezzük magunkat. Mondhatni, befogadóvá válunk az új és kellemes ingerekkel szemben. Ez fontos dolog! A nyári pihenéssel kapcsolatos munkahelyi álmodozás során a legfontosabb szabály, hogy – bármennyire is vonzó lehet szárnyalni a képzeletben – a lelki szemeink előtt pergő „mozi” ne súrolja az abszurditás határait.

TIPP!    Nem szabad a nyaralásra úgy tekinteni, mint a pihenés és a kikapcsolódás egyetlen és kizárólagos formájára. Tanácsos a szabadságot az év

különböző időszakaira szétosztani, hiszen az egyszeri „kiruccanás” – még ha oly jól sikerül is, nem elég ahhoz, hogy teljes évre ellássuk magunkat új energiával.

Kisebb vakációkra, néhány napos otthon-ülésre, intenzív alváskúrára, vagy csak az édes semmittevésre nemcsak a nagy melegben van szükségünk. Kétségtelen tény azonban, hogy szabadságra, kikapcsolódásra és pihenésre mindenek előtt ekkor van a legnagyobb szükségünk, hiszen a hőségben történő munkavégzés jelentős többlet-energiákat igényel.

Szóljunk a főnöknek jóelőre!

Az igazi profik már hetekkel, hónapokkal előtte hozzáfognak a szükséges előkészületekhez. Ebben az időszakban a legfontosabb teendő nem a nyaralással, hanem a munkával függ össze.

TIPP!    Érdemes időben szólni, jelezni a munkahelyünkön, hogy mikor szeretnénk szabadságra menni. Ezzel nemcsak a főnökeinknek teszünk jót, hanem önmagunknak is. Mindenki előtt jól ismert az az eszeveszett kapkodás, ami az utolsó munkanapokat általában jellemezni szokta. A lelkes dolgozó ekkortájt napok alatt próbál maga alá gyűrni több hétre való munkát.

Nincs ez másként a privát ügyek intézése terén sem. Az utolsó héten döbbenünk rá, hogy nemcsak az utazás hivatalos kellékei (úgy, mint útlevél, vízum) hiányoznak, de a befizetésre váró csekkek is ott tornyosulnak az asztalon.

TIPP!   Ha papíron intézkedési tervet készítünk, időarányosan eloszlatva rajta a munkahelyi és privát teendőket, kötelességeket, minden könnyebb lesz!

Előalvás és előétel

Szervezetünk nem mindig képes olyan gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mint ahogy azt elvárnánk. Az utolsó, feszített munkával töltött napok fáradalmainak kipihenéséhez jóval több idő kell, mint egy „átlagos fáradtság” legyőzéséhez. Éppen ezért felelőtlenség azt mondogatni, legfőképpen hinni, hogy „most mindent bele, majd a nyaralás során úgyis lesz módom kikapcsolódni, pihenni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik túl fáradtan indulnak szabadságra, az egésznek a lényegéről maradnak le, vagyis képtelenek pihenni és regenerálódni. Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére kapkodásba torkollanak az utolsó napok.

TIPP!    Ha tehetjük, két-három napot töltsünk otthon az utazás előtt. Ne csupán a bőröndöket tömjük dugig, hanem egészséges étkekkel, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával és sok-sok alvással töltsük fel kiürült energia-raktárunkat. Olvassunk bemutató prospektusokat, könyveket, így elkerülhetjük azt a stresszt is, amely az ismeretlentől való ösztönös szorongás természetes velejárója.

Nem szabad a nyaralásra úgy tekinteni, mint a pihenés és a kikapcsolódás egyetlen és kizárólagos formájára. Tanácsos a szabadságot az év különböző időszakaira szétosztani!

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik túl fáradtan indulnak szabadságra, az egésznek a lényegéről maradnak le, vagyis képtelenek pihenni és regenerálódni.

Szeretkezz! Ne háborúzz! Vagy mégis?

A legtöbb családi dráma, mint derült égből villámcsapás, a nyári szabadság alatt robban ki, az idill közepén. Egy veszekedés a szerelem erejéről is árulkodik.

Derűs napok

A kapcsolatok kialakulásának elején mindkét fél igyekszik alkalmazkodni, kölcsönösen elnézőek. Konfliktushelyzetek azonnal adódhatnak, de mindketten a békés egymásba szeretés állapotában vannak. A még ismerkedés stádiumában lévő felek akkor csapnak össze, ha gyorsan felmérték, nem illenek össze, nem akarják egymást, nem éri meg alkalmazkodni. Ilyenkor a hirtelen kerekedő vita csak ürügy. Mi a teendő: Búcsúzzanak el!

Vihar egy kanál vízben

Amikor férfi-nő túlesett az ismerkedéssel járó zavartságon, a konfliktusok kapcsán ismerik meg igazán egymást, s kiderül, ki az erősebb.

Megoldás: Az erőfelmérő vitákra gyors gyógyír a szeretkezés. Ideális esetben a szexualitásban kiegyenlítődnek a felek közötti erőkülönbségek. Úgy működik ez, mint a libikóka: a szeretkezések alkalmával váltakoznak a szerepek, egyszer a nő, máskor a férfi a domináns, de egyikük sem alávetett.

Zord idők

Máskor a látszólagos ürüggyel kirobbant perpatvar állóháborúvá válhat. A felek sündisznóállásból kémlelik az ellenséget. Egyik sem békül. Aztán a kompromisszumokra hajlamosabb tesz egy próbát. A másik nem veszi tudomásul. És egyre több a konfliktus, mely egyre hosszabb lecsengési időt von maga után.

Értékelés: Ha már a szexuális együttlétek sem töltik fel a lemerült kapcsolatot, az komoly jelzőcsengő. Ám, ha férfi és nő még képes veszekedni olyan dolgokon is, mint a szex, a pénz, vagy a gyerekek, van remény. A közönynél ugyanis semmi sem rosszabb.

Szezonális zivatar – Csendes pihenőből hangos

Az is baj, ha nagy (vihar előtti) a csend. Olykor minden rendben van, szereti egymást férfi és nő, bár gyakran panaszkodnak arra, hogy alig látják egymást, mert túlóráznak, későn érnek haza, jóformán már csak az ágyban találkoznak. – Legalább nyaralás alatt ne veszekedjünk – mondja egyik a másiknak, ám még a Paradicsomban is, ahol minden díszlet adott a boldogsághoz, érzik, rengeteg a lelki seb, amit egymáson ejtettek.

(ÁL)Megoldás: Hamar megtalálják! Ahogy visszazökkennek a langyos-szép, semmitmondó életükbe, minden rendbejön. Ma sok harminc-negyven évesre jellemző, hogy nem tud mit kezdeni a társával. Olykor szexuális téren sem. A hosszú úton elvesztették a szerelmet.