Feleség
MOSONYI ÁGNES

a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
szponzormenedzsere

Randi a konditeremben

Ági most jön ki Katus Attila aerobik órájáról, mintha mondjuk csak szaunázott-masszíroztatott volna, könnyed. Fehér, testhezálló, divatos ruhában van, ami kiemeli vékony, de formás alakját, nőiesen izmos karja szabadon.

-…minden Attilának köszönhető!

- Átformálta?
-Teljesen!

-Az életét is?
-Azt azért nem! ­ nevet.

-Mi indította arra, hogy a férjével közös személyi edzőt válasszanak?
- A megnyitás után a lányom hívta fel a figyelmemet erre az edzőteremre. A férjemnek szerettem volna olyan mozgásfajtát választani, ami fizikailag és talán lelkileg is karbantartja, ami megoldás a stresszes munka hatásainak leküzdésére.

- És Ön?
- Az volt fontos, hogy Gyuri kikapcsolódjon, erősödjön; magammal nem foglalkoztam. Utólag látom, hogy nekem is szükségem volt a rendszeres mozgásra. Középiskolás koromban kézilabdáztam, férjem a barátaival teniszezett, tehát igazi sportmúltunk nem volt. Teljesen kezdőként az edzőteremben, szerencsénkre, Attilához kerültünk.
 
Az edzőteremben ki a sikeresebb?

- Nem fenyegeti a kényelmes, de semmitmondó, a jólét adta unalomtól szenvedő, milliomosfeleségekre jellemző szindróma? Nem elkényeztetett menedzserfeleség? Megengedhetné (a férje) magának.
- Aki ismer, tudja, hogy ez a mentalitás nagyon távol áll tőlem. Hatodik éve már, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál dolgozom. Boldog vagyok, hogy ezt a karitatív munkát végezhetem. A Szolgálat több programon keresztül segíti a rászoruló gyerekeket. A legutóbbi eseményünk Fóton egy háromnapos lovasverseny volt, ahol a díjlovasok mellett fogyatékos gyerekek is versenyeztek.

- Lovagol?
-Próbáltam, kezdő maradtam. (Nevet.) Azóta kiderült, hogy allergiás vagyok a lószőrre, a széna- és szalmaporra.

- Hasonlóan gondolkodnak a férjével. A MOL Rt. ,,Segíthetek? MOL gyermekgyógyító program'' keretében ugyanis jelentős anyagi támogatást nyújt a súlyosan beteg gyermekek gyógyításához, mind a gyors intenzív ellátás, mind a teljes testi-lelki rehabilitáció biztosítása érdekében. A vállalat például pályázatot hirdetett élmény- és művészetterápiás kurzusok, programok finanszírozására tartósan beteg vagy súlyos betegségből lábadozó gyermekek lelki rehabilitációjára.
- Igen, a MOL fontosnak tartja a gyerekek támogatását.

- Ennyire és mindenben egyetértenek a férjével?
- Huszonkilenc éve vagyunk házasok.

- A közös fitnesz, a személyi edző adhatott még valamit ehhez?
- Azelőtt is jól megvoltunk, úgyhogy házasságterápiára nem volt szükségünk. (Nevet.) Ez egy közös program lett inkább, munka után nem otthon, hanem itt találkozunk, és együtt megyünk haza.

-Nem volt rivalizálás? Házassági rivalizálás, kis verseny: vajon ki teljesít jobban? Most megmutatom neki, ilyesmi…
- Tényleg nem.

- Pedig az a gyanúm, hogy itt, az edzőteremben Ön a sikeresebb.
- Nézze csak! Ott a férjem, már egy órája dolgozik a kardiógépen! (Büszkén, de kedélyesen.)

- Duplán sikeres asszony: a saját teljesítménye okán, és mert a férfi sikerében mindig benne van a nő.
- Más egy férfi, és más egy nő teljesítménye még a fitneszteremben is.

- A gyakorlataik különböztek?
- Azok hasonlóak voltak, csak az ismétlésszám volt a férjemnél magasabb, és a súlyok is nagyobbak voltak.

- Ha nem volt ennek a "munkának" semmilyen sportmúltbeli előzménye, akkor hogyan sikerült megszokni ezt a fitnesztermi élet- és mozgásformát? Hogyan indultak?
- Jaj, nagyon nehezen! Talán Attilának, a személyi edzőnknek volt a legnehezebb.   Nagyon vigyázott ránk.

- Milyen tanácsokkal kezdte?
- Először is felmérte, milyen állapotban vagyunk. Akkor még mindketten dohányoztunk. Tényleg borzasztó volt, rossz visszagondolni…

-Semmi bíztatót nem mondott?
- Kedves volt, de amit elvárt, az nagyon megerőltető volt annak, aki ehhez nem volt hozzászokva. Sokszor jutott eszembe, hogy mi a csudát keresek itt. Eleinte aerobik óráról szó sem volt, gépeken és súlyzókkal kellett dolgoznunk, Attila pontos utasításai szerint és felügyelete mellett.

- És ha nem csinálta meg az adagot?
- Meg kellett csinálni!

- A férje sem tiltakozott? A topmenedzser, aki több száz embert utasíthat a munkahelyén. Gondolom, lesik a jókedvét.
- Ő is fegyelmezett, nem adta föl.

 A nő (is) formálja magát

- Azóta milyen változást vett észre magán?
- A férjemnek kerestünk itt segítséget, sokkal jobb lett a kondíciója, még a kedélye is.
Engem is sok mindenre megtanított az itteni munka. Ha igazán jól akarom tenni a dolgomat, oda kell figyelnem magamra, hogy legyen erőm, energiám a családomra, munkámra. Ez a legfontosabb, amit az elmúlt öt évben megtanultam.

Férj
MOSONYI GYÖRGY

A MOL Rt. vezérigazgatója 

Végül mindig a nők az erősebbek

Alig tudom interjúra bírni, intenzíven, megállás nélkül dolgozik a kardiógépen: Mosonyi György most kis ásványvíz-szünetet tart, folytatná, de...

 "A feleségem észrevette"

- Azt hallottam, eleinte öt perc is sokk volt a taposógépen.
- Öt év kondíciójavulása…, ez a változás oka, ilyen egyszerű.

- Mégsem ment "ilyen egyszerűen".  
- Azért nem adtam fel, amiért el akartam kezdeni. Határozott célom volt, azt akartam, hogy jobb kondícióban legyek. Sikerült. És folytatni kell, különben visszaesne az ember.

- Mivel lehetett Önt motiválni, aki az üzleti életben egy igen jól működő vállalatot vezet, és, gondolom, ez annak is köszönhető, hogy képes irányítani, a jó irányba fordítani a helyzeteket, a kollégákat.
- Ahhoz, hogy valami megváltozzon, és az ember komolyan kezdjen dolgozni a változásért, a sürgősség érzése - sense of urgency-, szükséges, tehát az, hogy valamit feltétlenül csinálni kell, mert különben baj lesz.

- Az üzleti életből vett kifejezés alkalmazható a fitneszteremben is?
- Ez az én esetemre, a konkrét szituációra nézve azt jelentette, hogy a kondim elment, nem bírtam a stresszt, kezdtem fizikailag rosszul viselni az idegi terhelést. Eljöttünk ide, hogy változtassunk ezen. Igaz, közben én majdnem meghaltam, olyan nehéz volt.

- A holtpontot meg lehet fogni?
- Persze.

- Hogyan?
- Akarattal. Az akarathoz pedig kell egy cél. Ha pedig van egy jó cél, az átlendít a holtponton.

Az agy is dolgozik

- Mire gondol, amikor tapos?
- Már tudok gondolkodni közben. Régebben ez nem ment, csak arra összpontosítottam, legyen erőm ahhoz, hogy végigcsináljam. Mostanában az agyam is dolgozik, például felkészülök egy beszédre, egy megoldandó kérdés jár a fejemben.

- Végül ez is egy szép történet lett, sikertörténet, amit az csak fokoz, hogy nehezen indult.
- Tudja mi a tanulság?

- ???
- Hogy végül mindig kiderül, a nők az erősebbek. Tudtam ezt már azelőtt is, de itt, a feleségem teljesítményét látva még egy tapasztalat alapozza meg ezt a mondást.

A személyi edző, 6-szoros aerobik világbajnok
KATUS ATTILA

a Pécsi Sasok egykori frontembere

Aszkézis helyett: siker és élmény

Egy kedves házaspár

- Először nem is tudtam, hogy közéleti szereplővel és a feleségével van dolgom, mert visszahúzódó, szerény emberek. Első találkozásunkkor egy kedves házaspárt láttam, akik elhatározták, fordítanak az életmódjukon, egészségesebben akarnak élni, sportolni fognak. Györgynél az volt a cél, hogy energikusabb legyen, formába lendüljön, és némi fogyás is. Az üzleti és protokolláris ebédek, vacsorák persze hátráltatták a munkánkat.

-Nem volt sportmúltjuk, mindketten erősen dohányoztak. Hogyan lehetett fordítani ezen?
- Nem vagyok híve az aszkézisnek, a kínzásnak, legalább itt ne stresszeljük a sportolni vágyókat megvalósíthatatlan álomcélokkal. Egészséges embert kell faragni, de nem azonnal és mindenáron, hanem úgy, hogy közben meg kell szerettetni az illetővel a mozgást. És ha már szereti, egyre többre viszi.
Nem szabad, hogy az illető gyűlölje, meggyűlölje az edzéseket. Már az elején fontos tehát a reális cél tisztázása: például Gyuri esetében nem a kockás has volt a stratégiánk középpontjában. Emlékszem, amikor először jött, annyira rossz passzban volt, hogy a kardiógépen való munkát öt perc után feladta. Nem is volt más választása: el kellett kezdenie sportolni. Az alapoktól indultunk, egyszerű gyakorlatokkal.

 Ágnes

- Ágnest már komoly sportembernek látom, ő segített, húzta magával a férjét?
- Ágnes volt a motor, és a minta is. Ő igazán megváltozott. Teljesen kicserélődött. Egy igen vékonyka hölgyként lépett be ide, és most "raktunk" rá itt-ott izmot, megfiatalodott, szép, harmonikus, arányos, feszes lett a teste. Nem csak én mondom, hogy más embert kaptunk vissza. Az egy dolog, hogy mindketten leszoktak a dohányzásról az évek alatt, de a táplálkozásukra is odafigyelnek.

És az a nagyszerű, hogy Ágnes önjáró lett az edzőteremben, már nincs szüksége rám. Eljár az aerobik órámra, vagy vesz egy óra gerincgimnasztikát, az élete szerves része lett a mozgás, ha befejezi a munkát, jön, sportol.

 György

- És a férje?
- Gyurinál más a helyzet, mert ő nagyon elfoglalt, sőt utazik is, így nem mindig sikerül a fitneszterembe eljutnia. Illetve, ha jön is, fél órás intenzív kardióedzést végez. Emellett próbál igazodni a diétánkhoz.

- Milyen diétát ajánlasz?
- Ez egy 4 hetes program, személyre szabott - vizeletet is vizsgálunk előtte. Nem okoz hiánytüneteket. A diéta tartalmazza a megfelelő mennyiségű esszenciális zsírsavat, fehérjét, amit a szervezet egymaga nem tudna előállítani. Ezzel a módszerrel öt-hét kiló leadható néhány hét alatt.

Valami jó 

-           Személyi edzőként milyen a kapcsolatod a Mosonyi házaspárral?
- Kialakult egy tizenöt fős csapat a baráti körükből, akik hasonló kondíciókkal indultak, de ma már rendszeresen járnak ide. Eközben azt vettem észre, ahogy ők egyre gyakrabban idejárnak a konditerembe, úgy én egyre jobban beépülök a baráti körükbe. Már együtt járunk síelni.

Ágin és Gyurin keresztül elindult valami jó: olyan emberek is közelebb kerültek a sporthoz, akiknek egészen fiatal korukban ez nem jelentett életformát, sőt a sportot talán a kudarccal hozták összefüggésbe. Ez már nem csak az ő sikerélményük: az enyém is.

Szöveg: Kovács Boglárka