Született búvárok - babaúszás

A testedzést nem lehet elég korán kezdeni! A bébiúszás egyre elterjedtebb hazánkban is. Vannak, akik ellenzik,  mások szerint kiváló módszer, hogy gyermekünk testi-lelki adottságait fejlesszük, és hozzászoktassuk egy másik közeghez, a vízhez. Ma már úgy tekintünk a bébiúszásra, mintha mindig is létezett volna...

 

Cook kapitány döbbenten vette észre, hogy a bennszülöttek pár hónapos csecsemői boldogan lebegnek a lagúnákban. Ezek a picik előbb tanultak meg úszni, mint járni.

 

A babaúszás technikája és módszerei lényegesen eltérnek a sportúszástól. De Te ne azért vidd a csecsemőt uszodába, mert arra készülsz, hogy élsportolót faragsz belőle.

 

A drasztikus módszer megszelídítése

Ma már úgy tekintünk a bébiúszásra, mintha mindig is létezett volna. Holott csupán két évtizedes múltra tekint vissza ez a „sportág” – bár elméleti szinten már korábban is foglalkoztak a témával.

•Cook kapitány volt az első – úgy az 1700-as évek vége felé –, aki döbbenten vette észre, hogy a bennszülöttek pár hónapos csecsemői boldogan lebegnek a lagúnákban. És ezek a gyermekek előbb tanultak meg úszni, mint járni.

•Az európai szakemberek csak jóval később, a XX. század elején kezdtek a témával foglalkozni, s végül a szovjetek dolgozták ki az első babaúszás-módszert. Ám amikor bemutatták tudományukat Európa-szerte, majdnem meglincselték őket. Meglehetősen keményen álltak a témához: a babákat betették a hideg vízbe, lefröcskölték és víz alá nyomták… Nem volt európai szülő, aki hajlandó lett volna gyermekét ennek a borzalomnak kitenni.

Ám arra rájöttek, hogy a babák úsztatása, mint ötlet, nem rossz. •Lassan kidolgozódtak a különféle módszerek, s bár minden oktató kicsit másképp csinálja, a lényeg mindenütt ugyanaz: a búvárreflex kihasználásával meg kell szerettetni a csecsemőkkel a vizet, miközben fejleszteni lehet mozgásukat és személyiségüket. Közben a szülők is észrevették, hogy gyermeküknek milyen örömet szerez a vízi élmény, annyira, hogy divat lett a bébiúszás.

 

Divatos, de nem kötelező

Manapság egy magára valamit is adó anyuka már a terhessége alatt – vagy előtt! – tervezgeti, hogy csemetéjét úszni viszi.

Ehhez – mint pszichopedagógus –, csak egyetlen megjegyzést fűznék. Az első évben a gyerek számára a legfontosabb a szeretet és a biztonság. Ha valaki teheti, vigye úszni csecsemőjét, hisz ez egy remek módszer, hogy a gyermek biztonságérzete fokozódjon, szeretetvágya kielégüljön. De ha valakinek erre nincs lehetősége – például messze lakik az uszodától, nincs rá pénze, vagy egyszerűen nincs energiája hetente elcipelni a csöppséget –, az ne keseregjen, az otthoni meleg légkörben ugyanolyan testileg-lelkileg egészséges gyermek nevelődik. Előfordulhat, hogy feszültséget okoz a tréningre járás – volt, aki kölcsönt vett fel, hogy fizetni tudja a „nélkülözhetetlen” edzést –, s az állandó idegeskedés többet árt a gyereknek, mint amennyit az úszás használ. A babaúszás divatos – de nem kötelező!

 

Fokozatosan!

M. Kecskés Edit úszóedzőből vált babaúszás-oktatóvá. Először sérült gyermekeknek dolgozott ki egy 18 lépcsős módszert, majd ezt ültette át egészséges gyermekek számára. Immár 20 éves tapasztalata van a területen, idén állami kitüntetéssel is elismerték munkáját. Mindent megtanult, ami a témához szükséges – az egészségügyi szakkérdésektől kezdve a nemzetközi trendeken keresztül a sportedzői tapasztalatokig. Egészséges és sérült gyermekekkel egyaránt foglalkozik.

– A babaúszás alapja a búvárreflex – magyarázza. – Ez azt jelenti, hogy a csecsemők 5-9 hónapos korukig rendelkeznek azzal a reflexszel, hogy vízbe kerülve automatikusan lezárják orr- és szájnyílásukat. Így nem jut víz a tüdejükbe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nyomjuk le szegény gyereket egyszerűen a víz alá! Képzeljük el, mi mit éreznénk, ha valaki hirtelen így letámadna minket! Lehet, hogy nem fullad meg a csecsemő – de hogy megijed, az biztos.

Ezért eleinte csak finoman az arcába fröcsköljük a vizet, kezdetben a homlokára, majd amikor ezt megszokta, a szemébe, orrára is mehet. Csak ezután kezdjük fokozatosan a merülési gyakorlatokat végezni. S ami nagyon fontos: mindig felszólítással kezdjük a gyakorlatokat. A gyerek ezáltal összekapcsolja a hangot a cselekvéssel, s nem éri váratlanul, ami történik. Lassan kialakul a „vízbiztonsága”, s középhaladó szinten, vagyis úgy két hónap elteltével már ismeri a jelszavakat, s nem fél lebukni a víz alá. Haladó szinten pedig már átússza víz alatt az 5-6 méteres medencét.

A legfontosabb cél, hogy a gyerek megszeresse a vizet! De emellett az úszásnak prevenciós jellege is van: erősíti az immunrendszert, erősíti a gerinc és tüdő izmait, és a gyerek mozgás közben nem fog nagyokat esni. De a személyiségre is jó hatással van, a baba nyitottabb lesz, megszokja a zajokat, az idegeneket, könnyebben szocializálódik.

Vagyis nem profi úszókat képzünk. Az úszás egy eszköz, amellyel a gyermek egyéb képességei felszínre jönnek.

 

Ólálkodó veszélyek

Edit nem fél bevallani, vannak veszélyek. Olyan ez, mint   a repülés, a veszedelem mindig ott ólálkodik a közelben, de ha minden szabályt betartanak, igen kicsi az esély, hogy baj történjen. A szabályok betartása pedig az oktatók dolga, és Edit szerint éppen itt kezdődnek az igazi problémák.

– Szörnyű, de ma bárki tarthat babaúszás órákat! Semmilyen végzettséget nem kérnek a hatóságok. Fel is hígult a szakma, ez pedig növeli a veszélyeket. Például figyelni kell a körülményekre, a víznek tisztának, csíramentesnek és melegnek – legalább 31-32 fokosnak – kell lennie. Nálunk az oktatók ismerik a sürgősségi beavatkozásokat, de a szülőket is bíztatjuk, hogy tanulják meg az újraélesztés módszereit.

Könnyűnek látszik ez a hivatás – de a valóságban igen nehéz. Még egy példát mondanék, hogy miért szükséges a jó oktatói felkészültség. Előfordulhat, hogy úszás közben derül ki, hogy a gyereknek valamilyen rejtett betegsége van. Ha erre nincs felkészülve az oktató, akkor ezt nem is veszik észre. Pedig ilyen korban még sok minden korrigálható, fejleszthető. Mi azzal is segítünk, hogy nincsenek csoportos foglalkozásaink, minden gyerekkel egyénileg foglalkozunk.

 

Sérült gyermekek

S ha az egészséges gyermekek számára jó hatásúnak mondjuk a babaúszást, akkor sérült gyermekek esetében elengedhetetlennek kell neveznünk. Szinte az összes idegrendszeri és mozgásszervi sérülés esetén – kivéve az izomsorvadás – alkalmazható az úszásterápia. A szakemberek igyekeznek önállóságra tanítani a sérült gyermeket, s 1-2 év alatt igen látványos eredményeket érnek el. Ennyi idő elteltével a gyerek biztosan megszereti a vizet, tud egyedül sportolni, sőt, olyan fogyatékos tanítványuk is volt, aki sérült emberek számára rendezett sportversenyeken indul rendszeresen. S bár a szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy sérült gyermekek számára a korai fejlesztés a leghatékonyabb – egészségügyi rendszerünk mégsem támogatja anyagilag a babaúszást.

 

A víz szerelmesei

Kontha Krisztina –aki egy másik bébiúszás iskolát vezet -, az előnyök mellett nem titkolja:

– …vannak olyan úszásoktatók, akik a babaúszás ellenzői közé tartoznak. Arról panaszkodnak, hogy ezeket a gyermekeket sokkal nehezebb megtanítani a szabályos úszásnemekre. Ebben lehet valami, hiszen a babaúszás technikája és módszerei lényegesen eltérnek a sportúszástól. Például a mi gyerekeink játékosabbak, nehezebben fegyelmezhetőek, ha vízbe kerülnek. Én azonban tovább viszem a babaúszásból kinőtt gyerekeket, és azt tapasztalom, hogy remekül lehet velük haladni később is: van olyan tanítványom, aki már leigazolt egy sportklubba. Szerintem nem a babaúszással van baj – a sportedzőknek kellene egy kicsit váltaniuk és alkalmazkodniuk.

Viszont ezt is, mint minden mást, túlzásba is lehet vinni. Hetente egy alkalom tökéletesen elegendő, két alkalom már igen látványos fejlődést eredményez – de ennél több nem kell. Vannak, akik otthon is gyakoroltatják a merülést, de nekem az a tapasztalatom, hogy ezek a gyerekek egy csipetnyivel sem fejlődnek gyorsabban. Viszont veszélyes lehet, ha szakember segítsége és felügyelete nélkül merítjük a gyereket.

 

SZAKÉRTŐ SZEM IGEN és NEM

 

– Ahány gyermekorvos, annyi vélemény létezik a babaúszásról – mondja dr. Paksy László gyermekorvos. – Jómagam a „se mellette, sem ellene” állásponton vagyok. A babaúszás egy jó program, egy kellemes kikapcsolódás lehet, ha a szülők és a gyerek jól érzik magukat, de azt tudni kell, hogy a kicsik hároméves koruk előtt úgysem tanulnak meg igazából úszni.

Kifejezetten ajánlott lehet, ha a gyereknek valamilyen veleszületett problémája, károsodása van, például oxigénhiányos állapot lépett fel a terhesség alatt, vagy szülés közben. Ilyenkor a neurológus dönt arról, milyen terápiát ajánl, ezek egyike lehet a speciális „vízitona”, amely során beindulnak a hiányzó mozgások. De mérlegelni kell ilyenkor is, nem minden gyereknek használ.

Nem ajánlott azoknak a babáknak, akik egészségügyi szempontból nem bírják az uszodát, körülbelül 20%-uk tartozik ebbe a csoportba. Például akik hamar összeszednek valamilyen

•légúti fertőzést,

•középfülgyulladást, vagy

• bőrbetegséget – ez a három betegség a legjellemzőbb. Ha ezt tapasztalja a szülő, azonnal abba kell hagyni az úszást!

•De ha ilyen tünetek nem jelentkeznek, és élvezik a közös programot, akkor nyugodtan járjanak úszni, élvezzék az együttlétet és a mozgás örömét!

 

A babaúszás feltételei

 

•Az ÁNTSZ nem szabályozza külön azokat az uszodákat, ahol babaúszást tartanak – tájékoztattak az országos hivatalban. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezekre az uszodákra is, mint a többire, bár néhány kívánalmat megfogalmaznak. Ezek közé tartozik, hogy

•a medence vízforgató rendszerrel rendelkezzen,

•minden higiéniás szempontnak feleljen meg a hely,

•illetve nem tanácsos gyógy-, és termálvízben végezni az úszást.

•Az uszodákat legalább havonta egy alkalommal ellenőrzik.

 

Találd meg a legoptimálisabbat!

 

•Sok medencének igen rossz a vízminősége, ha zsúfoltabb helyre mentek – például egy forró nyári napon –, érdemes a délelőtti órákat választani, amikor még tiszta a víz.

•Az úszásoktatás kiválasztásakor a legjobb, ha több órát is megnéz előzetesen a szülő, ugyanis sokféle módszer létezik, s lehet, hogy az egyik megfelel a babának-szülőnek, míg a másikba csak kényszeredetten járnak el.

•Azt válasszák ki, amelyik a legszimpatikusabb, ellenkező esetben hamar felhagynak az órára járással.

•Szintén szempont lehet az anyagi helyzet, az árak ugyanis eléggé eltérőek (Budapesten 1600-4000 Ft/alkalom), s nem biztos, hogy a drágább jobb!

•A tanuszodák fel vannak készülve a kisgyermekek fogadására, általában van pelenkázó asztal, kiságy – amíg a szülő átöltözik, itt lehet biztonságban a baba.

 

Amire szükségetek lesz!

•Ha úszni visszük a gyereket, gondoskodni kell egy speciális, „vízálló” úszónadrágról, amely meggátolja, hogy a pisi-kaki a vízbe kerüljön.

•Emellett csak a szokásos úszófelszerelésre van szükség: törölköző, hajszárító, papucs, köntös, stb.

•Általában megkövetelik, hogy orvosi igazolás legyen a gyerekről, miszerint nem szenved fertőző betegségben, s ezt az igazolást évente meg kell újítani.

 

Kőrössy Ágnes